Vagyonbiztosítás

A legtöbb hazai biztosítótársaság rendelkezik olyan komplett vagyonbiztosítási csomaggal, mely kimondottan a kis és közepes vállalkozások vagyonbiztosítási igényeit elégítik ki. Ezek a biztosítások jellemzően modul rendszerűek, azaz a szolgáltatások rugalmasan igazíthatók az igényeknek megfelelően. Ezt a biztosítási módozatot ajánljuk azon termelő, kereskedelmi ill. szolgáltató vállalkozásoknak, melyek vagyonértéke a néhány 10 millió forinttól a néhány 100 millió forintig terjed

Milyen kockázatokra terjedhet ki a biztosítás?
A biztosítók vonatkozó biztosítási szabályzataiban, az egyes kockázati elemek tartalma és a kockázat megfogalmazása eltérhet. A kockázati körök alábbiakban részletezett leírása általánosított és csak tájékoztatásul szolgál, semmilyen mértékben nem helyettesíti a biztosítási szabályzatban megfogalmazottakat.

  • Tűz
  • Tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződés
  • Robbanás
  • Villámcsapás
  • Villámcsapás másodlagos hatásai
  • Vihar
  • Árvíz
  • Belvíz
  • Felhőszakadás
  • Földrengés
  • Földcsuszamlás
  • Föld- és kőomlás
  • Ismeretlen üreg beomlása
  • Vízvezetéktörés
  • Technológiai csővezetékek törése
  • Jégverés
  • Hónyomás
  • Idegen, ismeretlen jármű nekiütközése
  • Elektromos áram okozta tűz
  • Betöréses lopás
  • Rablás
  • Vandalizmus
  • Elektronikus berendezések biztosítása
  • Üvegtörés
  • Küldöttrablás
  • Üzemszünet-biztosítás
  • Általános felelősségbiztosítás
  • Munkáltatói felelősségbiztosítás
  • Termék- és szolgáltatói felelősségbiztosítás
  • Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Általános kizárások:
nem biztosított a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódásából adódó többletkárok, – nem fedezi a biztosítás az olyan – üzemszünetet is előidézhető – károk miatti hátrányokat, amelyek a biztosított tevékenységének egyéb okból történő szünetelése (pl.: átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli idő) ideje alatt következett be, – nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerződésekből fakadó olyan büntető jellegű intézkedések (pl. kötbér, bírság) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidők be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik, – bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték; – olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl.: tőkebefektetés, spekulációs és ingatlanügyletek.

Általános felelősségbiztosítás:
E biztosítási módozat alapján, a biztosító megtéríti a biztosított – mint a szerződésben megjelölt tevékenység folytatója, telephely, részleg, munkahely, üzlet fenntartója és üzemeltetője – által szerződésen kívül okozott mindazon személyi sérüléses és tárgyrongálási károkat, melyekért a biztosított a magyar jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Munkáltatói felelősségbiztosítás:
A munkavállalók munkaviszonyukkal összefüggésben keletkezett kárát a Munka Törvénykönyve szabályozza. Eszerint a munkáltató a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. E biztosítás keretében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződési feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti azokat a munkabalesetből eredő károkat, amelyekért a biztosított a magyar munkajog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Termék és szolgáltatói felelősségbiztosítás:
Fedezetet nyújt azokra a kockázatokra, amelyért a gyártó, a szolgáltató, a forgalmazó (kereskedő) a termelt és forgalmazott termék, avagy a teljesített szolgáltatás hiányosságából eredő kár miatt a polgári jog, illetve a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. szabályai szerint, kártérítési kötelezettséggel tartozik. Nem fedezi a biztosítás a termék vagy a szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő szavatossági igényeket.

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás:
E módozat fedezetet nyújt azon váratlan, balesetszerűen és előre nem kalkulálható módon bekövetkező környezetszennyezési károkra, amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Milyen vagyoncsoportok biztosíthatók?

  • Ingatlanok (épületek, építmények)
  • Termelő és kereskedelmi üzemi berendezések, gépek, felszerelések, járművek
  • Készletek (anyagok áruk, félkész- és késztermék)
  • Javításra feldolgozásra átvett vagyontárgyak
  • Bérmunkára, bizományban, zálogba átvett vagyontárgyak
  • Készpénz és értékpapírok
  • Értékkészletek
  • Szabadban tárolt vagyontárgyak
  • Egyéb vagyontárgyak (külön részletezve a szerződésben)

Mi a biztosítási összeg megállapításának alapja?
A gyakorlatban leginkább az ÚJÉRTÉK biztosítás a legelterjedtebb. Mi is ezt ajánljuk minden Ügyfelünknek, mivel a biztosítás lényegét – kár esetén az eredeti állapot helyreállítása – ez az értékelési mód biztosítja.
Újérték biztosítás esetén a biztosító a károsult vagyontárgyak káridőponti újra-beszerzési illetve újraelőállítási értékének megfelelő kártérítést nyújt. Az új érték a vagyontárgy újraépítési, új állapotban történő beszerzési költsége. Alulbiztosítottság lép fel, amennyiben a káresemény időpontjában a tényleges újra-beszerzési érték magasabb, mint a szerződésen feltüntetett biztosítási összeg. Ekkor a biztosító jogosult az aránylagos kártérítésre (pro-ráta), azaz a kárt olyan arányban téríti, amilyen a biztosítási összeg és a tényleges új érték aránya. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében, nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az adatközlés pontos legyen, és az infláció, valamint az esetleges év közbeni beszerzések értékével korrigálni kell a biztosítási összeget, fenntartva ezzel a teljes biztosítottságot.
Fontos tudni, hogy azon biztosítási alapvetésből adódóan, miszerint a biztosítási kártérítés gazdagodáshoz nem vezethet, az újérték biztosításnál is előfordul avultatás. Erre vonatkozóan a biztosítási szabályzatok pontos (biztosítónként eltérő) iránymutatást adnak, vagyoncsoportonként meghatározva, hogy a biztosított vagyontárgy milyen mértékű elhasználódása esetén térítik a káridőponti avult értéket. (Egy konkrét példa az épületek vagyoncsoportra: A biztosító a káridőponti avult értéket tekinti a kártérítési összeg felső határának, ha a károsodott épület korának és elhasználódásának figyelembevételével megállapított káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület újjáépítési költségének 25%-át.
A könyv szerinti értéken kötött szerződés esetén a biztosított vagyoncsoportok, a számviteli nyilvántartás alapján, a biztosított könyveiben nyilvántartott értéken kerülnek biztosításra. Jellemzője, hogy a számvitellel összhangban lévő adatszolgáltatás esetén jogilag alulbiztosítás nem állhat fenn, viszont a vagyontárgyak tényleges értékükhöz képest alulértékelten kerülnek biztosításra, hiszen ez a rendszer nem követi sem az inflációt, sem a biztosított tárgyak műszaki értékcsökkenését. Ezáltal kár esetén nagy valószínűséggel állítható, hogy a kártérítésre kerülő összeg nem fedezi a ténylegesen felmerülő veszteséget, az eredeti állapot helyreállítását.
A valóságos értékre szóló biztosítás esetén a biztosított vagyoncsoportok műszaki avult értéken kerülnek biztosításra. Ez a biztosítási fajta előnyösebb a könyv szerinti értéken történő biztosításnál, mivel itt a kifizetendő kárösszegeket úgy kalkulálják, hogy abból a károsodott vagyontárggyal műszakilag megegyező állapotú vagyontárgy beszerezhető legyen. Részkárok esetén a biztosító külön megállapodás hiányában figyelembe veszi a helyreállítással illetve az új alkatrészek beépítésével felmerült értékemelkedést, és azt a kártérítési összegből levonja.

Ki lehet a szerződő, illetve a biztosított?
Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződést, a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (BIZTOSÍTOTT), illetve aki a szerződést ilyen személy javára köti (SZERZŐDŐ). Az esetek többségében a szerződő (az a személy, aki a biztosítási díjat fizeti) azonos a biztosítottal (az a személy, aki a biztosítási szerződés szolgáltatásaira jogosult).
Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés alapján biztosított ill. szerződő lehet a kötvényben név szerint feltüntetett:

  • természetes vagy jogi személy,
  • a gazdálkodó jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége,
  • egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező, de cégjegyzékben vett gazdasági társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, illetve társadalmi szervezet

A weboldalunkon közzétett információk TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰEK! Jelenleg a feltételek naponta változnak. Az aktuális, friss információkért keresse munkatársainkat a kapcsolat menüpontban található elérhetőségeik bármelyikén, vagy irodánkban személyesen!