Kötelező felelősségbiztosítás

Tudta, hogy ma Magyarországon már 9 biztosító részvénytársaságnál
és 3 biztosító egyesületnél van lehetősége
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB) kötni?

Sőt, egy jó döntéssel akár több ezer forintot is megspórolhat!


Online biztosításkötés

Tájékozódjon a lehetőségekről, ismerje meg a szerződéskötés feltételeit.

 

Új kormányrendelet 2004. július 1-től
2004. július 01-tól megváltozott a gépjármű üzembentartójának kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról (KGFB) szóló kormányrendelet.
Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat:

Szerződéskötésre kötelezettek
A kormányrendelet értelmében szerződéskötésre kötelezett: a gépjármű tulajdonosa, illetve a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó.
A régi típusú forgalmi engedélyben jelenleg “tulajdonos” megjelölés szerepel, nem pedig üzembentartó, ettől függetlenül a régi típusú forgalmi engedélyben bejegyzett személy/személyek [jogi személy(ek), természetes személy(ek)] jogosult(ak) és kötelezett(ek) szerződéskötésre. Az új típusú forgalmi engedélyben elsősorban az üzembentartó adatai szerepelnek, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy ha az üzembentartóval nem megegyező a tulajdonos személye, akkor a tulajdonos is köthessen biztosítást.
Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója stb. még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy Kölcsönszerződés, ugyanis nem eredményez az üzembentartó személyében bekövetkező változást. Ennek megfelelően a hivatkozott bérleti, használati szerződések olyan jellegű kikötései, amelyek a biztosításkötési kötelezettséget meghatározzák, a biztosítóval szemben nem hatályosak.A kötelező felelősségbiztosítást mindenkinek meg kell kötnie, akinek valamilyen gépjárműve van (legyen az személy-vagy teherautó, motorkerékpár, vagy akár csak egy rendszám nélküli robogó).

A KGFB szolgáltatása
A korábbi szabályok alapján a biztosító helytállási kötelezettsége korlátlan volt. A kormányrendelet 2001-től korlátozta a biztosítók kötelező helytállási kötelezettségét.
A személyi sérüléses károknál változott a káreseményenkénti kártérítési limit. A korábbi 300 millió forintban megállapított kártérítési plafon személyenkénti limitet jelentett. Az új szabályozás 1.250 millió forintra emelte a biztosító káreseményenkénti helytállási kötelezettségét, de ez az összeghatár független a károsultak számától. Dologi károk esetén a káreseményenkénti 500 milliós összeghatár nem változott.

A KGFB hatálya alá tartozó járművek
A KRESZ (1/1975.(II.5.) KPM-BM rendelet) 1. Számú függelékének II/b. pontjában meghatározott gépjármű, valamint (bár nem gépjárművek a KRESZ szerint, de a Kormányrendelet alkalmazásában annak tekintendő).
A kormányrendelet 2. melléklete a következő gépjármű kategóriákat állapítja meg:

  • személygépkocsi (hengermérettől függő kategóriák:
    • legfeljebb 850 cm3-ig,
    • 851-1150 cm3,
    • 1151-1500 cm3,
    • 1501-2000 cm3,
    • 2001-3000 cm3,
    • 3001 cm3-től,
  • motorkerékpár (hengermérettől függő kategóriák:
    • legfeljebb 150 cm3-ig,
    • 151-350 cm3,
    • 351 cm3-től,
  • autóbusz (férőhelytől függő kategóriák:
    • 10-19 férőhelyig,
    • 20-79 férőhelyig,
    • 80 férőhelytől,
  • trolibusz,
  • tehergépkocsi (teherbírástól függő kategóriák:
    • 2t alatt,
    • 2t és 6t között,
    • 6t vagy afelett,
  • vontató,
  • nehéz pótkocsi,
  • könnyű pótkocsi,
  • személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi,
  • motorkerékpár-utánfutó,
  • mezőgazdasági vontató,
  • lassú jármű,
  • munkagép,
  • segédmotoros-kerékpár.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy két új kategóriát (3000 cm3 hengerűrtartalom feletti személygépjármű és munkagép) hoztak létre 2001. január 1-jével.

A KGFB területi hatálya
Az új szabályozás értelmében a szerződés területi hatálya az Európai Gazdásági Térség és Svájc területe, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban résztvevő országok listáját a PSZÁF teszi közzé.
A szerződéskötés feltételei:
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése érdekében ajánlattal kell fordulni a biztosítóhoz. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatot a biztosító nem utasíthatja el. Az ajánlat-elfogadási kötelezettség független a gépjármű korától, műszaki állapotától (a gépjármű forgalomra való alkalmasságának megítélése az erre jogosított hatóság feladata), az üzembentartó személyétől.
Ajánlattétel előtt tisztázni kell, hogy a szerződő tulajdonszerzés miatt vagy ugyanazon gépjárműhöz kapcsolódó korábbi szerződés felmondása miatt szándékozik-e biztosítást kötni.
Ha a szerződő által bemutatott bizonylatok és/vagy igazolások alapján megállapítható, hogy a gépjárműre kötött korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás anélkül szűnt meg, hogy a gépjármű a szerződő tulajdonából kikerült volna (felmondás bármelyik fél részéről), a díjjal nem fedezett időszakra eső esetleges díjhátralékot egy összegben be kell fizettetni a kormányrendelet mellékletének 11. § (2) bekezdése alapján. Díjhátralék legfeljebb a tárgyévet megelőző év január első napjától követelhető. Ez arra az esetre is érvényes, ha az ügyfél egyáltalán nem tudja igazolni kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötését.
Az új kormányrendelet (190/2004.) megkülönböztet a rendszerbe új belépőt, ill. már szerződéssel rendelkező üzembentartót. Minden új KGFB szerződés megkötésénél nyilatkoznia kell az üzembentartónak, hogy a rendszerbe új belépő-e, illetve rendelkezik/rendelkezett-e azonos gépjármű-kategóriába tartozó (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) KGFB szerződéssel.

Új belépő
Új belépőnek minősül az, aki két éven belül nem volt azonos gépjármű-kategóriába KGFB biztosítás szerződője. Új belépő esetén a szerződés bonus-malus besorolása csak A00 lehet, a szerződéshez a későbbiekben sem lehet bonus előzményt rögzíteni.
Nem új belépő két éven belül rendelkezett KGFB szerződéssel.
Amennyiben két éven belül rendelkezett azonos gépjármű-kategóriába tartozó KGFB szerződéssel, Ön nem számít új belépőnek a rendszerbe. Ebben az esetben a két éven belül megszűnt szerződésről “Kártörténeti igazolást” kell beszereznie előzménybiztosítójától, és azt az új szerződéséhez – legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül – be kell küldenie. Az új szerződést A00 bonus-malus besorolásnak megfelelő díjon lehet megkötni, majd a Kártörténeti igazolás benyújtását követően, a szerződés bonus-malus besorolása az igazolás tartalmának megfelelően, visszamenőleges hatállyal módosításra kerül (Pl. a Kártörténeti igazolás alapján a b-m besorolás B10, akkor a szerződés kezdetére visszamenőlegesen 50%-kal csökken a biztosítás díja).
FONTOS: amennyiben a Kártörténeti igazolást 90 napon belül nem küldi meg, a szerződést a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásnak megfelelő díjra módosítja a biztosító.

Nem új belépő jelenleg is rendelkezik KGFB szerződéssel:
Amennyiben jelenleg is rendelkezik azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre KGFB szerződéssel, Ön nem számít új belépőnek a rendszerbe. Ebben az esetben a párhuzamosan üzemeltetett gépjárműre vonatkozó KGFB szerződés biztosítójától egy igazolást kell kérni, és legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül be kell küldeni az új biztosítási szerződéshez. Az igazolás tartalmát a kormányrendelet meghatározza, a nyomtatvány elnevezése: Igazolás kötelező felelősségbiztosításról. Az új szerződést A00 bonus-malus besorolás alapján lehet megkötni, de amennyiben a korábban kötött KGFB szerződés az érdekviszony megszűnése miatt hatályát veszti, a megszűnő szerződés kedvezőbb bonus fokozata átvihető egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó KGFB szerződésre.
FONTOS: amennyiben nem küld 90 napon belül igazolást a párhuzamosan futó KGFB szerződésről, a biztosító a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásnak megfelelő díjra módosítja a szerződést.
Díjnemfizetéssel megszűnő szerződés csak annál a biztosítónál lehet újrakötni, ahol az megszűnt.
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. A biztosító károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be. Azt ezt követő időszakra azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amikor az üzembentartó nem rendelkezik szerződéssel (Kártalanítási Számla)

A biztosítás időtartama
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapesetben határozatlan tartamú. Biztosítási időszakon a naptári évet kell érteni, a biztosítási évforduló minden év december 31. napja.
Határozott időtartamú szerződés megkötésére meghatározott esetekben kerülhet sor. Ebbe a körbe tartoznak a “P” (próba), “V” (vám), “Z” (magyar határig érvényes) és “E” (elveszett vagy ellopott) rendszámmal ellátott gépjárművek, illetőleg azok a forgalomból kivont gépjárművek, amelyek csak útvonal engedéllyel közlekedhetnek

Flotta
Magánszemélyekkel, gazdálkodó szervezetekkel, illetve vállalkozókkal abban az esetben köthető keretszerződés (flotta), ha a biztosítani kívánt gépjárműveik száma legalább 5 db. A szerződés kötésének feltétele, hogy a keret-megállapodásban biztosított gépjárműveknél egyazon (magán vagy jogi) személy legyen a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve.

A KGFB díja, a díjfizetés módja és gyakorisága:
A díj megállapítására vonatkozó korábbi szabályok megváltoztak, a biztosítót a díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg.
A díjfizetés módja:

  • készpénz átutalási megbízás (csekk),
  • lakossági csoportos díjbeszedés (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító, vagy az általa meghatalmazott jogi személy indítja el),
  • lakossági banki átutalás,
  • vállalkozói számláról történő banki átutalás.

A díjfizetés gyakorisága:
A határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az – ügyfél választásától függően – a díjfizetés lehet:

  • éves,
  • féléves,
  • negyedéves,

Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes. A díj befizetéséről és ezzel a szerződés fennállásáról a csekket, illetve átutalásos teljesítés esetén a biztosító által küldött bizonylatot, az üzembentartó köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani, és jogszabály által meghatározott esetekben felmutatni. Felhívjuk a figyelmet, hogy bár a csekk vagy bizonylat felmutatását jogszabály előírja, de ennek megléte, vagy hiánya nem jelenti a biztosítási szerződés meglétét, vagy hiányát. Ezt a tényt a kötvénynyilvántartó igazolja. A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a díj megfizetését a gépjárművön elhelyezett tanúsító jelzés mutatja, amely egyben a biztosítás meglétét is igazolja. Ennek hiányában a gépjármű közúti forgalomban nem vehet részt.

A szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:

  • érdekmúlás
  • felmondás
    A biztosítási szerződés megszűnik:
    határozatlan időre szóló biztosítási szerződés esetében érdekmúlás jogcímén, az érdekmúlás jogi tényének hatályával, ha a szerződőnek a vagyontárgy megóvásában fennálló érdeke megszűnt, és ezt bejelenti a biztosítónak:

    • a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás;
    • gépjármű forgalomból történő végleges kivonása;
    • biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése (pl. garanciális csere, ideértve a gépjárműnek nem biztosítási esemény következtében történő megsemmisülését, helyreállíthatatlanná válását vagy ellopását is.);
    • amikor a gépjármű megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalanná vált és ez utóbbi miatt kivonják a forgalomból.

    A biztosítási érdek megszűnését a szerződőnek hatósági okirat (pl.: forgalomból történő kivonás), adásvételi szerződés vagy egyéb okirat bemutatásával igazolnia kell. A biztosító társaság kockázatviselése ezen okiratok keletkezése napján szűnik meg.

  • Felmondás jogcímén biztosítási évfordulóra (december 31.), bármelyik szerződő félnek ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal történt írásbeli felmondásával. A szerződés más időponttal nem mondható fel, az ügyfél a szerződést évközben nem szüntetheti meg.

A határozott időtartamra kötött szerződés esetén a biztosítási határnap elteltével.
A biztosítási szerződések érdekmúlás, díj-nemfizetés vagy felmondás miatti megszűnéséről a biztosító köteles tájékoztatni a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szervét. Az ügyfél utólagos díjfizetési szándéka esetén, ha már törlésre és jelentésre került a szerződés, csak új szerződés kötése lehetséges.
A BM kötvény és a gépjármű-nyilvántartó legalább negyedévenkénti összevetésével ellenőrzi a biztosítási fedezet meglétét, és összeállítja az érvényes biztosítással nem rendelkezők listáját. Amely gépjármű a következő listán is szerepel, azt a BM biztosítatlannak tekinti, és erről értesíti az üzembentartó lakóhelye szerinti jegyzőt, aki felszólítja az üzembentartót a biztosítási fedezet meglétének 8 napon belüli igazolására. Ha ez nem történik meg, a jegyző a rendszámtáblát határozattal visszavonja.

A biztosítás szüneteltetése
Az érvényes jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja. Nem vonatkozik a szüneteltetés lehetősége a motorkerékpárra, a segédmotor-kerékpárra és egyéb forgalmi engedélyre nem kötelezett járművekre kötött szerződés esetében.
A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (üzembentartó) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta.
Ha a gépjármű hat hónapnál hosszabb ideig nem üzemel, a biztosítottnak a gépjárművet véglegesen ki kell vonatni.

Bonus-malus rendszer
A bonus-malus rendszer csak arra a gépjármű-üzembentartóra (természetes- vagy jogi személy) vonatkozik, aki a gépjárművére határozatlan időre szóló, egyedi biztosítási szerződést kötött. Az új szabályozás kiterjesztette a rendszert a személyautókon túl a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra.
A gépjármű-üzembentartókat un. bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására. Mivel a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra a rendszer csak 2001-ben indul, ezért A0-tól eltérő besorolásuk csak 2003. január 1-jével lehetséges. Az első megfigyelési időszak 2001. július 1-jétől 2002. június 30-ig tart.
A mindenkor érvényes díjszabás szerinti alapdíjakat, valamint az egyes bonus-malus fokozatokhoz tartozó díjakat a korábbiakkal ellentétben 2001-től a biztosítók egyedileg határozzák meg, vagyis a rendszer lényege – a biztosítók közötti mozgás biztosítása érdekében – a bonus-malus fokozatokba történő besorolás nyilvántartása. Az egyes fokozatokhoz tartozó kedvezmények és pótdíjak mértékét, és ezek alsó és felső korlátját a biztosítók önállóan határozzák meg, akár évente is változtathatják.
Tekintettel arra, hogy személygépjárműveknél a bonus-malus rendszer 1992. óta működik, 2002-ben a legmagasabb bonus fokozat B10 lehet. A többi gépjármű fokozata, mivel a megfigyelési időszak 2001-ben indul, csak A0 lehet, B01-es, vagy bármilyen malus fokozatú csak 2003-tól állapítható meg.
A bonus-malus rendszert meghatározó alapfogalmak:

  • megfigyelési és kárkifizetési időszak:
    • a biztosítási évet két évvel megelőző július 1-től a biztosítási évet megelőző év június 30-ig tartott a 2006. június 30-val záruló megfigyelési időszakig.
    • A biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év december 31-éig tart a 2007. december 31-ével záruló időszakban.
    • 2008. január 1-től a megfigyelési időszakok a naptári évhez igazodnak. Tehát 2009-ben a megfigyelési időszak: 2008.01.01-2008.12.31.
  • bonus (kármentességi díjengedmény): Ha a gépjárművel kapcsolatban a megfigyelési időszakban kárkifizetés nem történt, vagy a károsult(tak)nak kifizetett teljes kártérítési összeget a károkozó gépjármű üzembentartója (biztosított) az erről szóló értesítést követő hatvan napon belül saját elhatározásából visszafizette a biztosító társaságnak, akkor az üzembentartó kármentességi díjengedményre jogosult, amely az jelenti, hogy besorolási fokozata 1 fokozattal javul a megfigyelési időszakot követő év január 1-jével.
  • malus (károkozás miatti pótdíj): Ha a megfigyelési időszakban a gépjárművel bármikor okozott kárral kapcsolatban első kárkifizetés történt, a megfigyelési időszakot követő naptári évben az üzembentartó az első kárkifizetések számától függően pótdíjat köteles fizetni, egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerződő négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M 4-es bonus-malus osztályba kerül.

Amennyiben egy adott kárügyben csak június 30-a után történik első kárkifizetés, az ehhez kapcsolódó pótdíj felszámítására csak a megfigyelési időszak utáni évet követő év január 1-jével kerülhet sor.

A bonus-malus fokozat átvitele más szerződésre
A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik, és nem a gépjárműhöz. Ennek megfelelően a gépjármű eladása, cseréje stb. esetén (amelyek a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megszűnését eredményezik), az új üzembentartóra “nem száll át” a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján elért bonus-malus fokozat.
A bonus-malus rendszer érvényesítése során jelentkező előnyök és hátrányok (díjengedmény vagy pótdíj felszámítása) mindenkor a gépjármű üzembentartójához (tulajdonosához) kapcsolódnak függetlenül attól, hogy a károkozásnál a gépjárművet az üzembentartó személyesen vagy engedélyével bárki más személy vezette.
Ha a gépjárművet a károkozás idején az üzembentartó vagy egyébként jogosan használó személy engedélye nélkül vezették, és ezt a körülményt az üzembentartó bizonyítja (feljelentéssel és a feljelentés nyomán keletkezett hatósági határozattal, vagy egyéb módon közhitelűen), az okozott kár nem terheli az üzembentartó bonus-malus osztályba sorolását.
Az üzembentartó már megszerzett bonus-malus fokozata megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés megszűnik – kivéve a díj-nemfizetés miatti megszűnést -, és a szerződés megszűnésétől számított kettő éven belül a biztosított új szerződést köt akár ugyanazon, akár más biztosítónál.
“Élő” biztosítási szerződésről nem lehet átvinni a már megszerzett bonus fokozatot az üzembentartó másik meglévő, vagy újabban vásárolt gépjármű biztosítására.
Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt (párhuzamos üzemeltetés), az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.
A felelősségbiztosítást kormányrendelet szabályozza, és alapvető célja, hogy az általunk másoknak okozott károkat térítse meg, helyettünk. Kötelező felelősségbiztosítás nélkül nem vehetünk részt a közúti forgalomban. Ellenkező esetben súlyos bírságokkal, valamint azzal szembesülhetünk, hogy egy véletlenül okozott kárt a saját zsebünkből kell kifizetnünk.” Biztosítás megkötéséhez hozza magával a személyes iratait, forgalmi engedélyt és az adás-vételi szerződést.”

Bízza ránk gépjárműve átírását. Soron kívül elintézzük!

A weboldalunkon közzétett információk TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰEK! Jelenleg a feltételek naponta változnak. Az aktuális, friss információkért keresse munkatársainkat a kapcsolat menüpontban található elérhetőségeik bármelyikén, vagy irodánkban személyesen!https://ridom.hu/admin/adatbekero kotelezo valtasra.xls